Ezért számított Thomas Mann szinte magyar írónak
Lakkcipővásárlás Kosztolányi Dezsővel, közös csínytevés Bartók Bélával, látogatás a kificamított bokájú Móricz Zsigmondnál. Korántsem József Attila volt Thomas Mann egyetlen magyarországi kapcsolata.
Lakkcipővásárlás Kosztolányi Dezsővel, közös csínytevés Bartók Bélával, látogatás a kificamított bokájú Móricz Zsigmondnál. Korántsem József Attila volt Thomas Mann egyetlen magyarországi kapcsolata.
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Ma már a diákok mindennapi segítője lett a mesterséges intelligencia, amely ráadásul már sokszor olyan színvonalú szövegeket alkot, ami könnyen megtévesztheti a pedagógusokat. A Költészet Napján József Attila Tiszta szívvel című verséről kértünk először egy gyorselemzést a mesterséges intelligenciától, majd az általa készített elemzésről egy tanári értékelést.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
A főpolgármester szerint Budapest nemcsak a kultúra és a versek városa, hanem a villamosoké is.
Az államrendészeti osztály megtiltotta, hogy József Attila köszöntse az írót, mert híres versében politikai célzásokra bukkantak.
Az 1924-es Nem én kiáltok aláírt példányát bocsátották aukcióra.
A budapesti Központi Antikvárium júniusi árverésén ott lesz a tételek között József Attila A kanász című versének 1932-ben született kézirata is.
Apponyi Albert emlékiratáért pedig 1 millió 111 ezer 111 forintot adtak.
Nem lesz benne kitalált történetszál, az alkotók a korabeli forrásokból dolgoztak.
A Kertész leszek első versszakát olvasta fel az amerikai nagykövet. A magyar nyelvért híresen rajongó volt brit nagykövet, Ian Lindsay viszont fejből szavalt.
A Petőfi-filmmel ellentétben ez a film nem gigantikus állami támogatásból, hanem reménybeli támogatók segítségével készül.
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
A kétezres években (újra)felfedezett festő, Erdélyi Ferenc és József Attila közös históriáját nyomozta Lengyel András, hogy megfejtse a talányt, mitől válhatott ikonikus alkotássá a szóban forgó rajz.
Az már biztosra vehető, hogy nem a költő szerepel az 1934-es képen.
Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészet napi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.
A most előkerült fénykép hasonlósága ellenére is erős kétségeim vannak arról, hogy a kép József Attilát ábrázolná, mégis rokonszenves, hogy felismerni vélik a költőt - írja a hvg.hu-nak írt cikkében Tverdota György irodalomtörténész, József Attila-kutató.
A fényképet az 1934-es Könyvhéten készítette Harsányi Sulyom László nagyapja.
A kiadást közösségi finanszírozásból oldanák meg, az adományokat a magyar Indiegogónak is nevezett Brancsközösség oldalán gyűjtik.